Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A közbeszerzés során ennél fontosabb, hogy helyben termelt és egészséges élelmiszert kínáljon, aki menzaszolgáltatásra pályázik – mondta ki a kormány hétfő éjjel kiadott rendeletében.

A jogszabály szerint, aki közétkeztetésre kér ajánlatot (például önkormányzat, iskola- és kórházfenntartó), nem alkalmazhatja a legalacsonyabb árat egyedüli értékelési szempontként. Köteles előírni, hogy a beszerzett termékek összértékének 2022. január 1-jétől legalább 60 százaléka, 2023. január 1-jétől 80 százaléka a rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve a helyi élelmiszer-termékekből származzon. A rövid lánc azt jelenti, hogy „az elsődleges termelő, illetve élelmiszer-előállító létesítménye és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer-ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt”. Figyelembe kell venni továbbá egyebek mellett, hogy az ételkészítés és a tálalás helye közötti szállítás minél rövidebb ideig tartson, az ajánlattevő a kötelezően előírtnál több zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszert kínáljon, adjon minél több ökoterméket.

Négyévenként kötelező lesz cserélni a beszállítót, ugyanis legfeljebb 2 évre lehet szerződést kötni, és ezt csak egyszer lehet legfeljebb 2 évvel meghosszabbítani. Mindez a 2021. szeptember 1. után megkezdett közbeszerzésekre vonatkozik.

Emellett a kormány egy külön határozatban szólította fel az agrárminisztert, hogy a főzőkonyhák és tálalókonyhák fejlesztése érdekében az innovációs és technológiai miniszter bevonásával vizsgálja meg az európai uniós pályázati források bevonásának lehetőségét.

Dobos Emese Zhvg

Kőbe van vésve, hogy a menza csak egészségtelen lehet?

A hazai közétkeztetés igen kevés pénzből gazdálkodik, ám a szakértők szerint ennek nem kellene megakadályoznia azt, hogy egészségesebb, akár bioélelmiszereket használjanak fel az ételek elkészítésénél. Ehhez elsősorban a beszerzési módokon kellene változtatni, de jó lenne átalakítani a fogyasztók ízlését is.