Tetszett a cikk?

A virológus szerint volt olyan tévhit, amitől ők is a fejüket fogták.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Amióta kifejlesztették és legyártották az új típusú koronavírus elleni oltóanyagokat (sőt a Pfizer és a BioNTech vakcinájával már magyar egészségügyi dolgozókat is oltanak), rengeteg tévhit és félreértés kering róluk. Ezek közül a legfontosabbakat válaszolta meg legújabb videójában Kemenesi Gábor virológus.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa – aki a Koronavírus Kutató Akciócsoportnak is tagja – úgy fogalmazott, az elmúlt hetekben ők is rengeteg kérdést kaptak, amelyek közül akadt olyan is, amitől „a fejüket fogják”.

1. Hogyan készülhetett el ilyen gyorsan a vakcina? Emiatt kevésbé lehet benne bízni?

Kemenesi Gábor válasza az első kérdésre az volt, hogy „nem ez a vakcina készült el gyorsan, hanem az eddigiek nagyon lassan”. A koronavírus elleni oltóanyag esetében ugyanis le lehetett rövidíteni néhány szükséges megismerési fázist, például a laboratóriumi állatkísérleteket, ahol azt vizsgálják, a vírusnak mely része alkalmas vakcinakészítésre.

„Óriási szerencsénk, hogy találkoztunk már más koronavírussal (SARS-1 és MERS), így elég sok tudás gyűlt össze. Sok kísérleti eredmény tehát már készen állt, éveket sikerült spórolni így a fejlesztéssel” – tette hozzá.

A világhírű evolúcióbiológus szerint Karikó Katalin Nobel-díjat érdemel

Karikó Katalin, a BioNTech magyar alelnöke kutatótársával dolgozta ki a legígéretesebb koronavírus-vakcinák alapját.

A következő, már embereket is bevonó fázisokban hagyományosan rengeteg pénz, idő és energia megy el a bürokráciával, az orvosok keresésével, az alanyok és természetesen a pénz gyűjtésével. Egy ekkora járványnál Kemenesi szerint ez nem gond, minden sokkal olajazottabban halad, hasonlóan az engedélyeztetési folyamatnál is.

A kutató hozzátette, most következik a 4-es klinikai fázis, azaz a hosszú távú megfigyelés, ami az összes többi, már régóta alkalmazott vakcinánál így történt.

2. Meddőséget okoz a vakcina?

Az interneten mostanában terjedni kezdő tévhit szerint az oltóanyag a méhlepényben található szincicin fehérje ellen is immunitást alakít ki, mert az nagyon hasonlít a vírus tüskefehérjéjéhez. Kemenesi erre röviden úgy válaszolt: „nagyon nem, mert teljesen különböző fehérjékről van szó.

3. Tartani kell az allergiás reakcióktól?

A szakember kiemelte, hogy a világon eddig 4 és fél millió ember kapta meg a Pfizer/BioNTech oltóanyagát, és csak néhány esetben tapasztaltak allergiás reakciót. Ez minden más oltóanyagnál előfordul, de ettől még ki kell vizsgálni.

Hosszú kérdőívvel faggatják az oltandókat, mielőtt megkapják a vakcinát

A számokat érzékeltetve Kemenesi rámutatott: az Egyesült Államokban egy hét alatt 600 ezer ember kapta meg a vakcinát, ebből 1 került kórházi megfigyelés alá allergiás reakció miatt, később őt is kiengedték. Ehhez képest ugyanezen a héten 120 ezer ember került kórházba a koronavírus okozta betegség, a Covid–19 miatt, és 20 ezren haltak meg.

A Pfizer oltóanyagában nincsenek benne azok az anyagok (adjuvánsok), amelyek más vakcinákban erősebb reakciót szoktak okozni. Az immunitást kialakító mRNS molekulát tartalmazza, amelyet instabilitása miatt lipidekbe (zsírmolekulákba) csomagolnak, ezen kívül cukrok, sók és hasonló anyagok találhatók még benne. Kemenesi elképzelhetőnek tartja, hogy az allergiás reakciókat a lipidek okozzák, de ezt ki kell vizsgálni, hogy biztosan megmondhassák.

4. Miért nem kaphatják várandós nők, gyereket tervezők és azok, akik 3 hónapon belül túljutottak a fertőzésen?

A kérdés második részére Kemenesi azt mondta: mivel egyelőre kevés oltóanyag áll rendelkezésre, pazarlás lenne a fertőzésen nemrég átesetteknek adni, nekik ugyanis körülbelül 3 hónapig természetes védettségük van.

Édesanyáknak egyelőre azért nem adják, mert még nem voltak célzott és alapos vizsgálatok rájuk vonatkozóan. Tehát ez nem azt jelenti, hogy rájuk káros a vakcina, hanem azt, hogy a kérdést tudományosan nem vizsgálták még meg. (A vizsgálatokat már a Pfizer és a Moderna is elkezdte.)

5. Továbbadhatja-e a fertőzést, akit beoltottak?

A klinikai kísérletek során eddig azt vizsgálták, hogy a megbetegedéstől és kórházba kerüléstől megvéd-e a vakcina. Erre a válasz egyértelmű igen – mondta Kemenesi Gábor.

A vizsgálatok arra egyelőre nem tértek ki, hogy a beoltottak tudnak-e tünetmentesen fertőződni, és tovább tudják-e adni a vírust. Ezt majd a 4-es fázis és a járványtani megfigyelés fogja megmondani – tette hozzá. De még ha így is lenne – vagyis a beoltottak tünetmentesen tudnának fertőzni – a vakcina akkor is olyan védelmet ad, hogy az oltást megkapók nem lesznek betegek és nem kerülnek kórházba, ami óriási dolog, és pont a járvány méregfogát húzza ki.

Ebben az esetben ehhez kell majd igazítani az oltási stratégiát, vagyis a veszélyeztetetteket kell beoltani, de a kérdésre hamarosan választ fogunk kapni. (A Pfizer orvosigazgatója egy hétfői sajtótájékoztatón a kérdésről ugyanakkor azt mondta: bár a védelmi időszak kérdéses, az biztos, hogy az, akinél a védettség kialakult, nem fertőzhet másokat – a szerk.)

A teljes videót itt lehet megnézni:

Gőzerővel készítjük a tudományos vakcinaismertető sorozatunk következő részét. Addig is elkészítettünk egy közérthető...

Posted by Virológia Pécs on Tuesday, 29 December 2020

Kötelezővé teheti-e az oltást a kormány, a munkáltató vagy akár egy fesztiválszervező?

Ha nem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás, elvárhatja-e egy munkaadó, hogy beoltassa magát az ember? Egy fesztiválszervező, egy színház, egy mozi, egy légitársaság szelektálhat-e az emberek között az alapján, hogy be vannak-e oltva vagy sem? Ezeket a kérdéseket beszéltük végig Zeller Judittal, a Társaság a Szabadságjogokért Magánszféraprojekt-szakértővel.